Kedves testvéreim!
Az imént [március 28] hallott evangélium (vö. Jn 11,45–57) arról szól, hogy kegyetlen ítélet születik Jézus ellen. A szöveg ugyanis azt a napot beszéli el, amikor a főtanács tagjai „megegyeztek abban, hogy megölik őt” (Jn 11,53). Miért történik ez vele? Azért, mert feltámasztotta Lázárt a halálból; mert életre keltette barátját, akinek sírjánál sírt, osztozva Márta és Mária fájdalmában. Éppen Jézus, aki azért jött a világba, hogy megszabadítson bennünket a halál ítéletétől, halálra ítéltetik. Ez nem végzetszerűség, hanem egy tudatos és megfontolt döntés eredménye.
Kaifás és a főtanács ítélete ugyanis politikai számításból fakad, melynek alapja a félelem: ha Jézus továbbra is reményt adna, a nép fájdalmát örömmé változtatva, „jönnek a rómaiak”, és elpusztítják az országot (vö. Jn 11,48). Ahelyett, hogy a Názáretiben a Messiást, a várva várt Krisztust ismernék fel, a vallási vezetők fenyegetést látnak benne. Látásmódjuk annyira eltorzul, hogy éppen a törvénytudók szegik meg a törvényt. Elfelejtik az ígéretet, melyet Isten adott népének, meg akarják ölni az ártatlant, mert félelmük mögött a hatalomhoz való ragaszkodás áll.
Ha azonban az emberek elfelejtik a törvényt, amely azt parancsolja, hogy ne ölj, Isten mégsem felejti el az ígéretét, mely a világot az üdvösségre készíti elő. Gondviselése ezt a gyilkos ítéletet a legnagyobb szeretet szándékának kinyilvánításává teszi: bármennyire gonosz is, Kaifás „prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal meg” (Jn 11,51).
Így két ellentétes mozgás tanúi vagyunk: egyfelől ott van Isten kinyilatkoztatása, aki mindenható és szabadító Úrként mutatja meg arcát, másfelől a hatalomgyakorlók rejtett cselekvését látjuk, akik gátlástalanul készek ölni. Nem ez történik ma is? Metszéspontjukban Jézus jele áll: az életadás. Ez a jel elővételezve megmutatkozik a feltámasztott Lázárnál – legutolsó próféciájaként annak, ami Krisztussal történik majd kínszenvedésében, halálában és feltámadásában. […]
A rossz makacs jelenlétével szemben azonban ott áll Isten örök igazságossága, amely mindig kiszabadít bennünket sírjainkból – mint Lázárt –, és új életet ad nekünk.
Az Úr megszabadít a fájdalomtól, és reményt ébreszt bennünk; átalakítja a szív keménységét, a hatalmat szolgálattá változtatja, miközben kinyilatkoztatja mindenhatóságának valódi nevét: irgalom.
Az irgalom menti meg a világot: gondoskodik minden emberi életről, a fogantatás pillanatától egészen az elmúlásig, az élet minden törékenységében.
Amint Ferenc pápa tanította, az irgalmasság kultúrája elutasítja a leselejtezés és eltaszítás kultúráját. […]
A szabadulás mindenekelőtt a „tisztátalan bálványoktól” való megtisztulás formáját ölti (Ez 37,23). Melyek ezek? Ezzel a kifejezéssel a próféta mindazokra a dolgokra utal, amelyek rabságba döntik a szívet, megveszik és megrontják azt. A „bálvány” (idolum) szó jelentése „kicsiny képzet”, vagyis olyan beszűkült látás, amely nemcsak a Mindenható dicsőségét kicsinyíti le – tárggyá téve őt –, hanem az ember értelmét is. A bálványimádók tehát rövidlátó emberek: azt nézik, ami elbűvöli szemüket, és elhomályosítja látásukat. És így éppen e föld nagy és jó dolgai válnak bálványokká, a rabság formáivá, nem azok számára, akik nélkülözik őket, hanem azok számára, akik telhetetlenül halmozzák, miközben felebarátjukat nyomorban és szomorúságban hagyják. A bálványoktól való megszabadulás tehát szabadulás attól a hatalomtól, amely uralkodássá vált, a gazdagságtól, amely kapzsisággá fajult, és a szépségtől, amely hiúsággá torzult.
Isten nem hagy el bennünket ezekben a kísértésekben, hanem a gyenge és szomorú ember segítségére siet, aki azt hiszi, hogy a világ bálványai adnak neki életet. […]
Nem megbüntet bennünket, hanem szeretetével legyőzi a rosszat, beteljesítve ünnepélyes ígéretét: „Megtisztítom őket, és az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek” (Ez 37,23).
Az Úr megváltoztatja a világ történelmét, amikor a bálványimádásból az igaz hitre, a halálból az életre hív bennünket.
Ezért, kedves testvéreim, a népeket sebző sok igazságtalanság és a nemzeteket pusztító háborúk közepette állandóan felhangzik Jeremiás próféta szava, amelyet ma zsoltárként imádkoztunk: „Gyászukat örömre fordítom, megvigasztalom őket, s örömet szerzek nekik fájdalmuk után” (Jer 31,13). Az embereket más emberek rabszolgáivá tevő bálványimádástól való megtisztulás megszentelődéssé válik: kegyelmi ajándékká, amely Isten gyermekeivé és egymás testvéreivé teszi az embereket. Ez az ajándék megvilágítja jelenünket, mert a világot vérbe borító háborúk a hatalom és a pénz bálványozásának következményei. Minden derékba tört élet seb Krisztus testén.
Ne szokjunk hozzá a fegyverek zajához, a háborús felvételekhez! A béke nem pusztán erőegyensúly, hanem a megtisztult szívek gyümölcse: azoké, akik a másikban védelmezendő testvért látnak, nem pedig legyőzendő ellenséget.
XIV. Leó pápa homíliája Monacóban: Az irgalom menti meg a világot
NAGYHETI ÉS HÚSVÉTI SZERTARTÁSREND
Nagycsütörtök (április 2): nagycsütörtöki szertartás az utolsó vacsora emlékére 18:30-kor kezdődik, majd virrasztásra várunk mindenkit.
Nagypéntek (április 2): keresztutat járunk 15:00 órakor; majd a nagypénteki szertartás kereszthódolattal 18:30-kor kezdődik.
Nagyszombat: az év egyetlen napja amikor egészen elcsöndesedik a templom, amikor szentségeket sem szolgáltatunk ki (van némi kivétel). Amikor csak a sír van.
Húsvétvasárnap: előesti feltámadási szertartás, azaz húsvét vigíliája szombaton 20:00-kor kezdődik majd angol nyelven. Majd vasárnap hajnalban 4:30-tól ünneplünk magyarul. A liturgiák a parkolóban kezdődnek a tűzszentelés szertartásával.
Húsvéti ünnepi szentmisék még lesznek vasárnap 10 órakor és este 19:30-kor. (Előtte nem lesz szentségimádás.) (Reggel nyolcas szentmisénk nem lesz.)
Húsvéthéftőn szentmise reggel nyolc órakor lesz. És utána kezdődik a szentségimádás.
ÜNNEPI MINISTRÁLÁSOk
Nagy öröm, hogy egyre több ministráns szolgál szentmiséinken, különféle korosztályokban. Természetesen a húsvéti ünnepi liturgiákon is szívesen fogadjuk a ministrálni vágyó kicsiket és nagyokat egyaránt. Viszont azért, hogy egész szívvel vehessünk részt a liturgiákon és ne a szorongás mozgassa a minstránsokat, ezért kérjük, hogy nagycsütörtökön és nagypénteken már 18 órára érkezzen meg mindenki!
A húsvéti feltámadási ünnepre nagyszombaton 10:30-kor fogunk felkészülni!
VENDÉGEK ÉS TÁVOLLÉTEK
A héten húsvétot velünk ünnepli a Fodor család és várhatóan Búza Judit. Már most jelezzük, hogy fényes héten – húsvéti utáni héten – majd mindhárom jezsuita elutazik pár napra a magyar jezsuiták éves nagytalálkozójára.
SZENTMISESZÁNDÉKOK
● Március 30. hétfő: 700 + Laczi József lü.
● Március 31. kedd: 700 –;
● Április 1. szerda: 700 + Nagy Katalin lü.
LITURGIKUS REND A HÉTEN
* Március 30., Hétfő – Nagyhétfő
– 7:00 Szentmise; Szentségimádás egész nap és éjjel
* Március 31., Kedd – Nagykedd
– 7:00 Szentmise; 17:00 Szentségimádás hajnali egyig;
* Április 1., Szerda – Nagyszerda
– 7:00 Szentmise; 17:00-22:00 Szentségimádás;
* Április 2., Csütörtök – Nagycsütörtök
– Nincs szentségimádás! 18:30 Szentmise az utolsó vacsora emlékére; majd virrasztás
* Április 3., Péntek – Nagypéntek
– 15:00 Keresztút, 17:30 Rózsafüzér és titokcsere; 18:30 Nagypénteki szertartás
* Április 4., Szombat – Nagyszombat
– 10:30 Ministráns próba; 20:00 Húsvét vigíliája angol nyelven
* Április 5., Vasárnap – Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása
– 4:30 Húsvét vigíliája magyar nyelven; 8:00 Szentmise; 10:00 Szentmise; 18:30 Szentségimádás és gyóntatás; 19:30 Szentmise